2015. május 30., szombat

Kell nekünk teológizálni?

Sefatias blog poszt felvetése elindított bennem, néhány gondolatot, amit most összegyűjtöttem.
Egy kicsit más oldalról, mást emelve ki. Remélem nincs harag, ha ugródeszkának használtam a posztot :)

Abban sok igazság van, hogy a teológia és a dogmatika alatt sokszor megfosztottak a gondolkodástól embereket és mintegy orruknál fogva vezették őket (erre sajna tényleg sok példa van az egyháztörténelemben, különösen a középkorban). Ennek ellenére, hála Istennek, a teológia művelés nem erről szól. Hanem az ember gondolkodik és rendszerbe szedi azt, ami már amúgy is jelen van a keresztyén gondolkodásban a Szentírás alapján, vagy annak magyarázata révén. A teológia egyik tudomány ága a dogmatika, de ez sem statikus, egy helyben álló, hanem értelmezésében sokszor dinamikus, progresszív. Ez éppen az emberi gondolkodás és logika jelenlétét, érvényesülését jelenti. Ez így jó.


Abban is van igazság, hogy a teológia művelése sokszor megingatott olyan tradicionális hit felfogásokat, melyek addig szinte megkérdőjelezhetetlennek tűntek. Azonban, nem szükségszerűen kell ezeket negatívan megítélni, persze hasra sem kell esni tőlük. Egyfajta kritikus nyitottság és szemlélet elengedhetetlen, még akkor is ha alaptézisekről van szó, mert senki sincs az ismeret abszolút birtokában. Mondhatná valaki, de ott van a Biblia. Ez igaz, de azt is értelmezni kell, valljuk be, sokszor nem egyszerű. Persze azt a buktatót is el kell kerülni, hogy minden relatív, minden mindegy, úgysem tudhatjuk. Dehogy nem! Hiszem, hogy Isten a fontos dolgokat közölte, kijelentette, mely az üdvösségre és az alapvető erkölcsi normákra vonatkoznak. A tudás és ismeret itt sem abszolút és soha nem lesz az, mert mégiscsak igaz, nem az értelem ellenére, de mindenképpen helyretéve a gondolkodásunkat, hogy az alapvető igazságokban a hit az első. Credo ut intellegam, mondja Anzelm: Hiszek, hogy értsek.

Azonban van az éremnek másik oldala is, teológia, sőt, dogmatika nélkül nincs keresztyénség, még ha radikálisan megmetszem is a nézeteket. Például: Jézus Isten Fia, ez dogma (ha úgy tetszik hitkényszer). Ezt viszont ki kell fejteni a dogmatikában. Ezt értelmezni kell, mert van kihívása, ez már dogmafejlődés.

Mi a dogmatika? A keresztény hit alapvető igazságainak rendszerbe foglalása. Ez természetesen kényszerítő erejű, mert súlyát tekintve magalapozó jellegűek. A protestáns dogmatika a Szentíráson alapszik. Ennek értelmezése nem lehet a szubjektív igeolvasat. A katolikus dogmatika túlmegy ezen, de alappilléreit illetően ők is az egyetemes kereszténység igazságait vallják, hanem egyenesen ők fogalmazták meg azokat először.

Ez csak egy példa. Néha az az érzésem amikor az evangéliumi és más házi közösségekben vagy bizonyos kegyességi körökben, gyülekezetekben dogmát elutasító húrokat pendítenek meg, akkor nincsenek tisztába a teológia jellegével, céljával. Azzal sincsenek tisztába, hogy ők is már beálltak valahová, ha tetszik, ha nem. A Bibliára való hivatkozás, mint a mi egyedüli teológiánk, pedig naiv, arról már nem is beszélve, hogy egy kissé beképzelt is, mintha kétezer év alatt nem csináltak volna semmit, ha mégis, akkor is tévesen,  mert akkor is mi tudjuk jól. Az ilyen és hasonló utalások megmosolyogtatóak, de inkább felháborítóak.

Néhány gondolatot összeszedtem, azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása lehet, ha teológizálunk.

1. Nem igazán tudják, hogy mit beszélnek azok a keresztyének akik mereven elutasítják a teológiát mint keresztyén diszciplínát (ez betudható a képzetlenségnek, de prekoncepciónak is, sőt, van benne egy kis kivagyiság butasággal karöltve is).

2. Ha akarják, ha nem, minden keresztyén egyfajta teológiát és dogmatikát művel és követ, mert azzal, hogy egyáltalán Istenről beszélünk, de nem úgy mint mondjuk a más vallásokban (buddhizmus, Iszlám, hinduizmus, stb). Sőt, Jézus Istenfiúságát elfogadjuk, ezzel már be is léptünk, sőt, ráléptünk a teológia útjára, azon belül pedig dogmatizáltunk egy kijelentést. Ez pedig éppenséggel nem negatív. Természetesen ennek párosulnia kell élő hittel, anélkül ez csak egy száraz tan.

3). Az biztos, hogy nem mindenki tudja megvédeni azt amit elfogad, de attól, még az védhető és nem zárja ki a gondolkodást. Csak más és más a képességünk és a célunk. Egyébként éppen a teológus körök, nagyon is gondolkodó emberek, és jutnak olyan következtetésekre amiket sokan nem értenek, Ez szerintem pozitív. A teológia nem köt gúzsba, de vissza lehet vele élni, mint minden mással. 

4) Úgyhogy, megfosztják az embert, a szabad kutatástól, sőt, még a Szentíráskutatást is meg lehet kötni, fenntartva azt egy bizonyos elitnek, bizonyos merev értelmezési módon, akik ezzel tudnak manipulálni kiskorúságba tartani egyeseket, ezzel is megalapozva a pozíciójukat. Vagy jó indulatból, de szűklátókörűen, megfosztva magukat és másokat is a Szentírás értelmezésének a szépségétől és termékeny voltától.

5) El lehet rugaszkodni a Szentírástól, mintegy félre dobva azt és az emberi elmét és következtetést rakva az első helyre, ezt véve viszonyítási alapnak. Ez pedig erősen szubjektív vonal, mert nem veszi figyelembe sem a történelmet (hogy nem kell a spanyol viaszt feltalálni), sem az emberi értelem korlátait.

6) Be lehet gyepesedni, szolgaian, szűklátókörűen csak egy teológia rendszer mögé beállva, úgy mintha az a Biblia abszolút kijelentése lenne, pedig nem az, csak egy teológiai értelmezés. Meg lehet így sokakat vezetni, mert az emberek szeretik, ha le egyszerűsítve, készen kapnak " igazságokat amelyekkel magukat megkülönböztethetik másoktól. Sokszor  így lenézően, beképzelten, megtérítési szándékkal viszonyulnak a máshogy gondolókhoz. Nem mintha nem lenne fontos a megtérés, de lehet, hogy nem is azt kell megtéríteni aki nagyon böki a csőrünket.

Sokmindent lehetne még írni, de egy a lényeg, a felelőségteljes teológizálás, a hit megerősödését szolgálja, ha sikerül a fentebb is említett buktatókat elkerülni. A józan teológus Istent keresi és egyszersmind gondolkodó ember is, aki tudja használni az eszét is. Sőt, kész másokat is elfogadni, tanulni tőlük, mert  megértette, hogy valójában egy teológiai rendszer, modell sem képes mindent a
maga teljességében átlátni. Sokszor csak  torta szeleteket kapunk és azok megrágása sem egyszerű.

Korábbi, hasonló témájú cikk: dogma vagy dogmatizmus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérem a kedves kommentelőket, hogy ne írjatok névtelenül, ha az elején nincs nicknév(névtelenre gördítve), akkor a végére írjátok alá!