2018. augusztus 4., szombat

Kubinyi Károly hazatért ... az üzenet ugyanaz.


Forrás: facebook
Kubinyi Károly a Szövétnek gyülekezet lelkipásztora motor baleset következtében hazatért az Úrhoz. Utolsó igehirdetésében  beszélt arról, hogy nyelveken énekelve, majd tolmácsolva úgymond prófécia szólt róla,   "... hogy nem sokára együtt leszek az Úrral egy asztalnál ... addig is ... ne kérdezzek semmiről se, hogy miért ... " 


Én személyesen nem ismertem, mégis fáj az elvesztése. Számtalan szolgálatát interneten meghallgatva, úgy éreztem, ilyen közvetlenül, eredeti módon, rendkívül fontos üzenetekkel belopta magát a szívembe. Ami a személyénél is fontosabb volt az az Isten kegyelmének és szeretetének a hirdetése, mely fölötte áll minden bűnnek, elrontott életnek. Vagyis ez volt a tanításának a summája az Újszövetséggel összhangban. Figyelmeztetése pedig, hogy sok helyen a kereszténységben óriási probléma a bűntudat kialakítása és fenntartása. A törvény, törvényeskedés és a "ha..., akkor Isten majd kegyelmez" elv érvényesül. Ezzel nagyon sok embert sakkban lehet tartani, sőt, lelkileg meg lehet bénítani. Istennél nem így működik a kegyelem. A kegyelem kiáradt sokkal inkább mint a bűn. Ha megismered Isten kegyelmét és szeretetét, ez ösztönöz. Ez fog ösztönözni, csak ez, hogy megváltozzon az életed, életem.


Az egyházakban, gyülekezetekben az emberek Istennel szeretnének találkozni. A pásztoroknak, igehirdetőknek az a feladatuk, hogy ezt a szeretetteljes találkozást hirdessék, mert Isten nem haragszik. Gyakorlatilag mindenki tudja, hogy mennyire nincs rendben sok minden az életben. Az ember legnagyobb szüksége, Isten kegyelmes ölelésének a megtapasztalása. A gyülekezet ezért  a célért van, csak ezért. A testvéri kapcsolatokat ez kell, hogy irányítsa, az igehirdetéseknek, felemelőeknek, buzdítóaknak, kegyelem-teljeseknek kellenének, hogy legyenek. Amelyek nem egy újabb súlyt raknak az egyébként is terhelt lélekre, hanem felszabadítónak, energiát adónak, ösztönzőnek, erőt biztosítónak kéne lennie. A bűnnek, a bűntudatnak, Isten haragjának, a rettentésnek a túlhangsúlyozott volta nem Újszövetségi üzenet. Ez a törvény. Úgy fogalmaznám meg, hogy az újszövetségi egyháznak, gyülekezetnek nem az a dolga, hogy a törvény és kegyelem libikókáján egyensúlyozzon, vagy másokat így hintáztasson. A kegyelem evangéliumának a hiredése a fő üzenet.

Komolyan végiggondolva, a kegyelem és szeretet terén van legnagyobb hiányunk, nagyon sok lelki nyomorúságunk oka ez. Isten üzenete: értékes vagy, Isten szeret valami elképzelhetetlen mélyen. Bűnt követtél, követtem el? Isten nem taszít el, nem Isten taszít el!  A legnyilvánvalóbbá akkor lesz, amikor az ember meghal, vagyis elköltözik az Úrhoz. Magamnak ezt úgy fordítottam le, hogy amikor valaki meghal az Úrban, odaát nem egy íróasztal mögött ülő dogmatikust, inkvizítort fog találni, hanem Jézust, akiből árad a lüktető, minden porcikát átjáró isteni szeretet, amely teljesen körül ölel, magához von.

Valaki aki a klinikai halálból jött vissza azt mondta, hogy az az érdekes, hogy a csecsemő amikor megszületik akkor sír (mert tudja hová jön), mellette pedig mindenki örül. Amikor az ember meghal, akkor ő örül (mert tudja hová megy), de mellette mindenki sír.

Kubinyi Karesz utolsó igehirdetésének utolsó mondatai:  "... az Isten azt akarja, hogy mindegyikünk ezt a halk, szelíd, suttogó hangot beengedje, hogy átöleljen az Isten  .... Nem arra kell nézni, hogy milyen tragédia történt, hanem arra kell nézni, hogy harmadnap feltámadt (mármint Jézus) és tovább megy az egész történet – hogy itt, most kezdődik el. "

1 megjegyzés:

Kérem a kedves kommentelőket, hogy ne írjatok névtelenül, ha az elején nincs nicknév(névtelenre gördítve), akkor a végére írjátok alá!