2012. szeptember 2., vasárnap

Krisztus a pokolban?

Nagyon jó kis levelező listára iratkoztam fel nem régen Zsotza blogján keresztül, a kerlevlire (itt lehet feliratkozni is). Az éppen aktuális téma, Jézus háromnapi halott volta és hogy mit csinált ez idő alatt. Előkerült még a lélek halhatatlanságának a kérdése is.
Napokon keresztül csak olvasgattam az érdekesebbnél érdekesebb véleményeket, de nem szólaltam meg, mert valahogy az volt bennem, hogy akármit mondok, vagy van véleményem a kérdésről,  nem lehet ex-cathedra kijelentéseket tenni, olyan témát illetően ami bizony nem teljesen világos a Bibliából.
Létezik több féle megközelítés is Jézus halála utáni állapotáról, de egyiket sem lehet biztosként kezelni.

Most mégis merészkedtem megszólalni, nem azért, hogy igazságot tegyek, hanem szerettem volna én is szinesíteni azt a palettát amit a különféle magyarázatok adnak.

Tehát, bemásolom az általam írt szöveget teljes egészében.


Kedves Levelező Társak!
Köszöntök mindenkit, most először szólalok meg ezen a listán.
Érdekes az, ami itt fejtegetésre kerül mostanában, de nem új az egyháztörténelemben, mindig is érdekelte az embereket Jézus feltételezett pokolra szállása. Ahogy az apostoli hitvallás,(amely messze nem apostoli, hanem talán IV. századi) is mondja: „…szálla alá poklokra…”

Röviden, ahogy én gondolom:
Az ember, halál utáni állapotáról, mert ez is felmerült:
Igen, az emberi lélek és szellem nem hal meg a fizikai test halálával, hanem átmegy egy másik létbe. De!!! - ez nem a teljesség. Isten az embernek testet is alkotott, tehát a testtel együtt van teljesség, ezért minden üdvözült lélek várja a feltámadást.

Jézus alászállásáról:
Jézus szerintem nem prédikált a pokolban, legalábbis a közhiedelemmel ellentétben. Hanem, így is értelmezhető a péteri szakasz, aláhúzott szavak az én hozzáfűzéseim: 

1Pt 3:18  Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint. 
1Pt 3:19  Így ment el(itt pontot téve vessző helyett). Hová ment? - az Atyához (Lk. 23,46: "Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!"). A börtönben levõ lelkekhez is, és prédikált azoknak, tehát, a kereszthalála kihirdettetett, vagyis a győzelme. Tehát nem prédikálás, hanem kihirdetés értelemben. Az itt szereplő görög szó tudtommal ezt támogatja is. Így is fordítható magyarázólag: Így ment el (az Atyához). A börtönben lévő szellemeknek is kiprédikáltatott (a győzelem).
1Pt 3:20  akik egykor engedetlenek voltak, amikor az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Igen, azoknak aki a szellemeknek akik Noé napjaiban vétkeztek. Nem emberek ők, mert az ember nem neveztetik szellemnek(pneuma), még ha van is szelleme, hanem a bukott angyalok ezek. De nem úgy általában a levegőbeli démonoknak, hanem csak azoknak akik be vannak zárva. Ők nem tudhattak máshogy a megváltás győzelméről. Ez a győzelem tehát kihirdetésre került, de nem azért, hogy megmeneküljenek, hanem éppen ellenkezőleg, a fölöttük aratott győzelem nyilvánvalóvá lett.

Tehát kétféle bukott szellemi lény lehet:
  1. Sátán és Démonai, akik jelenleg szabadon vannak, ők a levegőbeli hatalmasságok(Ef,2,2), de mégis legyőzettek (Kol.2,15) ők tanúi voltak Krisztus halálának és győzelmének.
  2. Noé idején engedetlenkedő szellemek, akik a mélységbe zárattak és ott vannak jelenleg is, várva az ítéletet.(Júd.1,6) Ők nem voltak a tanúi Krisztus győzelmének, mert be vannak zárva, nekik kihirdettetett ez.

Talán még annyit, hogy véleményem szerint az Ószövetségi szenteket nem kellett átvinni a menybe egy külön evangélium hirdetés kíséretével, mivel ők már üdvözültek. Csak ezt a létformát Paradicsomnak, Ábrahám kebelének mondja a Szentírás, de ez nem kevesebb a menytől, hanem ugyanaz a szellemi üdvözült létforma.

Nos, jelenleg én így gondolom, de azt nem szabad elfelejteni, hogy bárhogyan is magyarázzuk Jézus halála és feltámadása közötti időszakaszt, ez nem lehet alaptanítás, hiszen valójában nem egy egyértelmű kijelentés. Sok minden rejtve van, még ha talán vannak is felvillanó pontok. 

Utólagos engedelmetekkel ezt a kis fejtegetést ki is tettem a blogomban is ( http://literaty-nazo.blogspot.hu/ ), hivatkozva erre a ki levelező listára.

Szeretettel, Nagy Zoli (Nazo)

2012. július 24., kedd

Ki Azázel?


A gyülekezeti belső levelező listán tette fel ezt a kérdést egy testvér a 3Mózes 16,26 kapcsán:
ki Azázel, akinek a bakot küldték a pusztában?

3Mózes 16:21
Tegye rá Áron mindkét kezét az élõ bak fejére, és vallja meg fölötte Izráel fiainak minden bûnét és minden vétkes hitszegését. Helyezze azokat a bak fejére, azután küldje el egy odarendelt emberrel a pusztába, 
22  hadd vigye magával a bak minden bûnüket egy távol esõ földre. Így küldje el a bakot a pusztába. 
23  Azután menjen be Áron a kijelentés sátrába, és vesse le a gyolcsruhákat, amelyeket magára öltött, amikor bement a szentélybe, és rakja le ott azokat. 
24  Mosakodjék meg vízben, szent helyen, és öltözzék fel a ruháiba, úgy menjen ki, és készítse el a maga égõáldozatát meg a nép égõáldozatát, és végezzen engesztelést magáért és a népért. 
25  A vétekáldozat kövérjét is füstölögtesse el az oltáron. 
26 Aki pedig elvitte az Azázélnak szánt bakot, mossa ki ruháját, mosakodjék meg vízben, azután bemehet a táborba. 

A kérdés nem egyszerű. Vannak akik ebben is Krisztus előképét látják, ámde valószínűleg éppen Isten ellenségéről a Sátánról van szó. Nem bonyolódnék bele abba a kérdésbe, hogy miért kellet Mózes idejében bakot küldeni Azázelnek.

Amire lehet támaszkodni ebben  kérdésben, az nem a kanonizált szövegben (Bibliában) van, hanem az apokrifokban:

Énok 10:4-7 4 És mondta az Úr Rafáelnek: "Kösd meg Azázelt, kezét s lábát, és vesd őt a sötétségbe: vágj egy nyílást a 5 sivatagba, amely Dudáel-ben van, és oda vesd őt. És vessél rá durva, éles köveket, s takard õt be sötétséggel, 6 és lakjék ott örökké, és takard be orcáját, hogy ne láthasson világosságot. 7 És az ítéletnek nagy napján a tűzre lesz vetve.

Énok 10:8 És az egész föld megromlott a munkáikon keresztül, melyeket Azázel tanított: neki tulajdoníts minden bűnt.

Tehát, a zsidó hit úgy tartotta, hogy Azázel a legerőszakosabb bukott angyal, aki vétkezett Noé idejében, Isten ezért őt a sivatagban egy mélységben(tartarus) tartja fogva az ítéletig.
Erről beszél a másik apokrif is:

Jubileumok 5:3-11 3 És az Úr látá a földet, és íme, az romlottá vált, és minden test megrontotta a maga rendjét, és mindazok, akik a földön éltek, sokféle gonosz munkát cselekedtek az õ színe elõtt ... 6 És nagy haragra gyulladt az angyalok iránt, akiket a földre küldött. Megparancsolta, hogy legyenek kivetve méltóságukból. És mondta nekünk [az arkangyaloknak], hogy kössük meg õket a föld mélységeibe, és lám, meg lettek azok kötve oda, és el lettek ott különítve. 7 És utasítás jött az õ színe elõl a gyermekeiket illetően, hogy azok mind kard által pusztuljanak el, és ne legyen helyük többé a mennyek alatt  9 És a kard rájuk lett küldve, hogy egyik a másikat elpusztítsa, amíg mindnyájan elhullanak a kard által, és így lettek eltörölve a föld színéről. 10 És látták ezt a szüleik, akik ezek után meg lettek kötözve a föld mélységeiben mindörökké, a nagy ítélet napjáig, hogy akkor ítélet legyen véghezvíve mindazokon, akik megrontották a maguk utait és cselekedeteit az Úr színe elõtt. 11 És õ kitaszította mindegyiküket a helyeikről, és egyetlen egy nem maradt, akit ne ítélt volna meg a gonoszságáért.

Erre a mélységben megkötözött bukott angyalokra utal az újszövetségi Júdás 1,6. 2Péter. 2,4,
 de még a Jelenések 9, 1-3 is.

Júd. 1:6  Azokat az angyalokat is, akik nem becsülték meg a maguk fejedelemségét, hanem elhagyták saját lakóhelyüket, örökkévaló bilincsekben és sötétségben tartja fogva annak a nagy napnak az ítéletére. 

2Pt. 2:4  Mert az Isten nem kímélte meg a bűnbe esett angyalokat sem, hanem az alvilág sötét mélységébe taszította őket, hogy őrizetben maradjanak az ítéletig. 

Valóban Azázelnek hívják-e a leghatalmasabb bukott angyalt - aki Noé idejében vétkezett? Ez kérdés nyitva marad, habár, ha egészen Mózesig visszamegyünk és Mózes harmadik könyve is említi, itt már lehet valami.

Akárhogy is van, számomra az az elfogadható ha Azázelt, a Sátán analógiájaként fogjuk fel.

Vajon nekünk szükségünk van az apokrifokra, hitelesek ezek?

A pszeudoepigrafa (protestáns szóhasználatban) és az apokrif (katolikus szóhasználatban) írások nem kanonikus írások, sem a zsidó sem a keresztény hagyomány nem ismeri el ezeket Isten szavának. Most nem mennék abba bele, hogy az Ószövetség görög fordításában a Septuagintában az ortodox egyházak, valamint a római katolikusok, jó néhány ószövetségi iratot, az úgynevezett deuterokanonikusokat (protestáns szóhasználatban ezek az apokrifok) az ószövetség könyvei közé sorolnak. Az Énok könyve és  Jubileumok könyve viszont nem tartoznak ide.
Tehát, az apokrifok köre megjelölés eltér a katolikus és a protestáns meghatározásban.

A hitéletünkre nézve nincs is szükségünk ezen iratokra. Hiszem, hogy a kezünkben tartott Biblia a maga kanonikus írásaival tökéletesen elégséges a hit és erkölcs vonatkozásában az életünkre nézve.

Amikor viszont szeretnénk megérteni olyan összefüggéseket, ókori hiedelmeket, tradíciókat, akkor segítségünkre lehetnek az apokrif írások. Annál is inkább, mert az ószövetségi ember tudta, hogy miről van szó. Minket azonban elválaszt egy több évezredes kulturális szakadék, ezért nem tudunk sok mindent, amelyek abban a korban egyértelműek lehettek. Most viszont nem azok, így az sem teljesen világos, hogy ki Azázel.